Így segítenének a bajba jutott hiteleseken a bankok
A bankok nyitottak arra, hogy a kormány kérésének eleget téve tovább bővítsék a kkv szektor finanszírozását, amiben szerintük sokat segíthetnének az állami ösztönzők.
Az MTI információi szerint a bajba jutott lakáshiteleseknek szánt mentőcsomag már a jövő héten a kormány elé kerülhet. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) strukturális reformprogram végrehajtásáról szóló tájékoztatójában rámutatott, hogy a kormány úgy szeretne megállapodni a bankszövetséggel, hogy minden egyéb mellett megoldást nyújtson a devizahiteleseknek, emelje a bankok állampapír-keresletét, segítse a kkv-szektor finanszírozását és egy otthonteremtési program elindítását, emellett az euróalapú hitelezés helyreállítását, oly módon, hogy a költségvetésre mindez ne gyakoroljon negatív hatást.
A javaslatcsomag egyik eleme az lenne, hogy a devizaalapú lakáshitelek esetében meghatározásra kerülne egy, a törlesztőrészlet számításánál alkalmazott árfolyamsáv, ami három-négy évig lenne érvényben. Amennyiben ennél gyengébb az árfolyam, úgy egy külön, forintban vezetett gyűjtőszámlán gyűlne a tartozás, ha pedig a forint erősebb szintet érne el svájci frankkal, illetve az euróval szemben, a tartozás mérséklődne. Elszámolni az időszak végén kellene. Gyuris Dániel, a Magyar Bankszövetség elnökségének tagja az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy az adósnak a felhalmozódott egyenlegre BUBOR + 2 százalékpont kamatot kellene fizetnie a tervek szerint. Ez a konstrukció minden lakásfedezettel rendelkező devizahiteles rendelkezésére állna.
A svájci frank alapú hiteleknél a törlesztési árfolyamsáv 190-200 forint között lenne.
Akinek ez a megoldás nem megfelelő, az a bankkal karöltve megpróbálhatja eladni a lakását, hogy egy összegben visszafizesse a tartozást. “Jelenleg részét képezi a megállapodásnak a kamattámogatott hitel, amit a fizetési nehézségekkel küzdő adósok lakásának piaci áron való megvásárlásához kaphatnának a vásárlók. Ezzel elkerülhető, hogy az adósnak áron alul kelljen eladnia az ingatlanát, ami az adósoknak és az ingatlanpiacnak is fontos érdeke” – nyilatkozta Gyuris Dániel. Az adóst lakbértámogatással ösztönöznék arra, hogy lezárja hitelszerződését, de ennek a részletei még kidolgozás alatt állnak.
“Az ingatlan értékét meghaladó adósságot várhatóan a bankok vállalják át az adósoktól, abban az esetben, ha az adós élethelyzete és anyagi lehetőségei alapján olyan megoldást választanak a bankkal közösen, amelynek ez az átvállalás része. Ennek az átvállalásnak igen bonyolult technikai vonatkozásai vannak, amelyek részletei szintén kidolgozás alatt állnak” – közölte Gyuris Dániel.
Félő volt, hogy a kilakoltatási moratórium feloldásával zuhanni fognak az ingatlanárak. Ennek elkerülése érdekében várható egy értékesítési kontingens bevezetése, ami negyedéves bontásban fogja korlátozni az értékesíthető lakások arányát. “Ez az arány nem fogja meghaladni a 10 százalékot. A vetítési alap az egyéni helyzetek megoldása során a bankokhoz kerülő lakások száma” – mutatott rá a bankszövetség elnökségi tagja.
Akik pedig azért nem tudják eladni ingatlanjukat, mert az nem forgalomképes, vagy a hitelfelvevő túlzottan eladósodott, azok lakását az állam vásárolná meg jelentős engedménnyel, majd ezt a rászoruló ügyfelek szociális bérlakásként használhatnák, természetesen a kormány által meghatározott szigorú feltételekkel.
Egyes szakértők úgy látják, a bérlakásprogram költsége kevesebb lesz, mint 20 milliárd forint, hisz az a cél, hogy a piac újraindítása minél kisebb állami tehertétellel járjon. Gyuris Dániel szerint a bankok a különféle megoldások kapcsán változó mértékű áldozatot vállalnak, a költségeik mindenképpen több elemből fognak összeállni, amely mértéke szektorszinten elérheti akár a százmilliárdos nagyságrendet.
Forrás: © VG.hu
Fotó: © stock.xchng (SXC)
Itt további, tematikailag illeszkedő bejegyzéseket talál Cégportálunkról, vagy aktuális cikkeket az EU Gazdasági hírekből:
Infocenter
