Több uniós pénz kellene – gazdaság
A pályázati rendszer tapasztalatai – az MKIK közgazdasági igazgatójának elemzése.
Növekedésnek alig nevezhető döccenőkkel „fejlődik” a gazdaság – alapvetően az egyensúly javításának igen súlyos követelményei miatt. A vállalkozói szférát ma is sújtják a 2006-ban elindított megszorító csomag intézkedései, amelyek évi 400-600 milliárd forint többletterhet jelentenek a számukra – írja elemzésében Kompaktor Emília, az MKIK közgazdasági igazgatója.
Nem lehet letérni az egyensúly javításának és a konvergenciaprogram teljesítésének útjáról, az erőket mindenekelőtt az ezekkel kapcsolatos intézkedésekre kell csoportosítani. Azt is látni kell azonban, hogy a program végrehajtása jószerével csak a gazdaság szinten maradásához lehet elég. A szándékot nem követték tettek, hogy már a felzárkózási folyamat is a növekedést, a gazdasági környezet és a versenyképesség javítását szolgálja.
A feladat nehéz: az uniós forrásokat célszerűen és ésszerűen kell felhasználni, egyébként állandósul a gazdaság lemaradása – figyelmeztet Kompaktor Emília. Erre a speciális át/kitörésre az uniós források rendelkezésre állásával tulajdonképpen adott a lehetőség, amelyet mindenképpen ki kellene használni.
A „tulajdonképpeni lehetőség” akkor realizálódhatna, ha 2007–13-ban jelentősen nőnének a fejlesztési és beruházási célokra közvetlenül felhasználható uniós források. Ennek kicsi a valószínűsége, így annak esélye is csökken, hogy a növekedés hordozói között ott lesznek a hazai többségi tulajdonú cégek, köztük a kkv-k, e nélkül pedig az át/kitörés sem valósulhat meg – mutat rá az elemzés.
Az Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) forrásainak a szerkezete e követelménynek nem felel meg, mivel a közvetlen gazdaságfejlesztési források aránya jelenleg alacsony. 2007–13 között az ÚMFT-hez kapcsolódóan összesen mintegy 7000 milliárd forint áll rendelkezésre a különböző operatív programok központi és pályázati céljaira.
Gazdaságfejlesztésre összesen 1300-1400 milliárdos támogatás használható fel, ez maximum a források egyötödét teheti ki, miközben a versenyszektor beruházása éves szinten mintegy 3000 milliárd forint.
Ezek az adatok is megerősítik, hogy az uniós pénzek elsősorban az infrastruktúra és nem a vállalkozások fejlesztését szolgálják. Ez eleve nyilvánvaló volt. Azt kellene megpróbálni, hogy a hazai hozzájárulás mértéke alacsonyabb legyen, és az így felszabaduló forrásokat a vállalkozások fejlesztéseinek, beruházásainak a támogatására lehessen fordítani, és a jelenlegi 33 helyett 50–67 százalékos legyen a kkv-k részesedése – hangsúlyozza a szerző.
Forrás: www.vg.hu
Fotó: photocase
Itt további, tematikailag illeszkedő bejegyzéseket talál Cégportálunkról, vagy aktuális cikkeket az EU Gazdasági hírekből:
Infocenter
